Eltűnőben az emésztőgödrök
Egyre ritkábban látok „szippantós kocsit” – ennek nagyon örülök. Főleg, amióta elém került egy 2016-os moszkvai videó, ahol a piros lámpánál várakozó, teli bendőjű szippantós autó nemes egyszerűséggel meghasadt és a mellette várakozó gépkocsikat beterített a szar fekete víz, majd megállíthatatlanul áradt és áradt, ki tudja meddig?!
Elképzelem, ahogyan a fővárosban, vagy Pest megyében bárhol duguláselhárítási munkára tartunk, miközben meg kell állni egy piros lámpánál… Hát… az ellenségemnek sem kívánom. Ennek szerencsére igen kicsi az esélye, hiszen ritka már az olyan település, ahol házi derítőben, úgynevezett emésztőgödörben (pöcegödörben) tárolják a szürke, és fekete vizet. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az emésztőgödör használata korszerűtlensége miatt sem népszerű és akár rendeleti szinten is előírásra kerülhet a városi szennyvízrendszerre való becsatlakozás.
A házi szennyvízelvezető csatorna kiépítése nem túl bonyolult, de ne gondoljuk, hogy csak úgy hipp-hopp nekieshetünk, mint hülyegyerek az ólajtónak. Vannak idevonatkozó szabályok, melyek településenként változhatnak és léteznek az egész országra kiterjedő törvényi előírások.
A gravitációs hálózatról a Magyar Nemzeti Szabványok Jegyzéke precízen rendelkezik!
Meglehet, némileg eltérő előírások vonatkoznak a szennyvízcsatorna kiépítésére Pest megyében és más előírások vonatkoznak pl. Fejér megyére. Ha összehasonlítjuk Szigetszentmiklós, Törökbálint, Telki vagy Csővár házi szennyvízelvezető csatornával kapcsolatos előírásait, akkor a sablon majdnem ugyanaz, de azért már itt is vannak eltérések. A duguláselhárítás viszont mindenhol úgy zajlik, akár Aszódon, Kosdon, Budajenőn vagy Budapest „iksz” kerületében oldjuk meg a csatorna gócát.
A szennyvizet a gerincvezetékig, illetve a telekhatáron belül elhelyezett tisztítóaknáig eljuttatni az ingatlantulajdonos dolga. Ezt zömmel 110-es átmérőjű csővel ajánlott kiépíteni. Duguláselhárítással is ritkábban kell számolnunk a továbbiakban, hiszen ez már duguláselhárító-barát csőátmérő.
A csatorna lejtésének meghatározása mindig az adott körülmények, tényezők figyelembevételével történik. A tisztítóakna helye telekhatártól az előírt távolságra építendő. Pozícióját a tulajdonos és a kivitelező szakember egyezteti, helyszínrajzban dokumentálják.
Az épületektől, földvezetékektől való távolság mértéke sem hasra ütés alapján dől el, mint ahogy az sem, hogy milyen vastag földréteggel borítandó a szennyvízvezeték (lásd felületi terhelés).
A házi szennyvízelvezető rendszer vízzárása nem hagyhat maga után kívánni valót: nem szivároghat el belőle és bele sem semmi! A közműcsatornának köze nincsen a közműpótlóhoz (magyarán: pöcegödör), így véletlenül se készítsünk átfolyót a kettő közt! A csapadékvíznek sincsen keresnivalója a szennyvízhálózatban, szigorúan büntetik, aki ezt kijátssza.
Ne felejtsük a szennyvízrendszert szellőzőcsővel ellátni! Ha a hálózatban olykor előforduló vákuum kiszívja a vizet bűzelzáróinkból, a közös trutyi „aromája” felkúszik otthonunkba. Ajánlatos a rendszeres karbantartás, amellyel jócskán redukálhatjuk a duguláselhárítások számát.
A MILTZ Duguláselhárítás nem retten vissza semmitől! Hívjon bizalommal, mert a szennyvízelvezető csatornarendszer tökéletes kiépítése nagyon összetett feladat. Vállalom a telekhatáron belüli és telekhatáron kívüli szakaszok teljes kiépítését.
Telefonszámom: 06 70 242-0992